Special:Defekt [Tilos Rádió podcast] 4a6bm

adás archívum

adás archívum

Gravitáció híján lebegő, kék hajtincsek, orrból kilógő cső a levegővételhez, a háttérben – a világűr. Kicsoda Irina asztronauta? Létrehozójával, a több tízezer olvasóval büszkélkedhető (de amúgy nem büszkélkedő) Szonday Szandrával beszélgetünk a könyveiről, rajzolásról, cirkuszkutatásról és blogolásról, s arról, hogy hogyan függenek ezek mind össze és alkotnak egy kerek egészt. Nekünk jó volt Szandrát hallgatni, legyen nektek is jó! Szombat, 17:30!   KÉK (a Könnyen Érthető Kommunikáció módszerével készült) ajánló:  Kék hajtincsek, amik lebegnek, ha nincs gravitáció. A gravitáció az az erő, ami miatt a tárgyak leesnek a földre. A háttérben a világűr. A világűrben nincs gravitáció.  Ez egy kép, amit Aga lát, ha Irinára gondol. Irina asztronauta. Az asztronauta egy űrhajós, aki az űrben dolgozik, és kutatásokat végez. Irina nem valóságos személy. Őt Szonday Szandra hozta létre.  Szandra könyveket es blogot ír. Ezenkívül rajzol és cirkusszal is foglalkozik. Hogy hogy függenek ezek össze, meghallgathatod az FM 90.3-on. Szombaton, 17.30-kor.   Képleírás (látássérülteknek): A képen egy színes kézirajz látható egy keskenyarcú, hosszú türkizzöld hajú nőről, akinek az orrából fehér csövek vezetnek ki. A figura arckifejezése kifürkészhetetlen, egyszerre szomorú, elrévedő, határozott, elszánt. Ruhája geometrikus formákkal díszitett, fekete-fehér. A háttérben a világűr, hatalmas színes bolygókkal és csillagokkal. A plakát feliratai: Special Defekt, Szonday Szandra, Tilos Rádió, Parart Kollektíva A plakát Szonday Szandra rajzának felhasználásával készült.

Műsorunkban sokszor foglalkoztunk már kulturális akadálymentesítéssel, sőt, a kognitív funkciókat érintő fogyatékosságokról és a velük összefüggő akadálymentesítésről is számtalanszor beszélgettünk már. No de! Még sose volt szó kifejezetten a neurodivergens (bocs, nincs jobb szavunk, szóval az „ADHD”, „autizmus” és egyéb neveken futó, átlagostól eltérő neurológiai állapotokkal élő) emberek egyenlő hozzáféréséről. Mármint hogy miről? Na ez az! Erről a csak látszólag marginális (valójában mindannyiunkat érintő) témáról mesél nekünk vendégünk, Daniss-Bodó Eszter, aki nem csak pontosan ezzel foglalkozik UX designerként, de a tetejébe két autista gyerek szülője, úgyhogy valószínűleg a legkompetenesebb ember a témában. Ráadásul, képzeljétek, jófej. Hallgassátok velünk Esztert ti is!   KÉK (a Könnyen Érthető Kommunikáció módszerével készült) ajánló: Ebben az adásban a kulturális akadálymentesítésről van szó. Az akadálymentesítés azt jelenti, hogy fogyatékos emberek is tudnak olyan dolgokat csinálni, mint a nem-fogyatékos emberek. A kulturális akadálymentesítés azt jelent,i hogy kultúra elérhető a fogyatékos embereknek is.  Eddig még nem sokat beszéltünk olyan emberek akadálymentesítésről, akik neurodivergensek. Neurodivergens például, akinek ADHD-ja van vagy autista. A vendégünk Daniss-Bodó Eszter. Eszter UX Designnal foglalkozik. A műsorban elmagyarázza, mit jelent ez.  Eszter 2 autista gyerek anyukája.  Hallgassátok velünk ti is Esztert!   Képleírás: Az absztrakt hátterű plakáton három felirat olvasható. Legfelül kékkel „special defekt”, középen piros nagy betűkkel „ux design”, alatta halvány szivárványszínben „Daniss-Bodó Eszter”. A háttér monokróm, fehér alapon értelmezhetetlen, kis fekete ikonok, körök, vonalak.  

Ismétlés

 Ma egy 1911-ben íródott magyar scifiről beszélgetünk, mely többször megjelent ugyan, ám az eredeti szerző, egy bizonyos A. Gizella nevét egyik kiadónak sem sikerült egyszer sem feltüntetni. A mű első publikációját egy Brenner József nevű orvosnak köszönhetjük, a következőket meg újabb férfiaknak, akik viszont nem magukat, hanem egy Csáth Géza nevű pofát írtak a címlapra szerzőnek. Egy elmebeteg nő (meg egy férfi) naplójáról beszélgetünk, és közben egyéb aranyrögök mellett megtaláljuk adásunk hanukarácsonyi vetületét is. Hallgassatok minket ti is 17:30-tól!    

Legfrissebb adásunk vendégei között üdvözölhetjük Szabó Réka táncost, koreográfus-rendezőt, a 2002-től több mint húsz éven át működő Tünet Együttes egyik alapítóját, továbbá Farkas Júlia Borbálát, Marosi Gergőt és Szőke Johannát, akik annak a Réka által rendezett, Talált tér című, október 20-án a Trafóban bemutatott táncelőadásnak a szereplői, amely a beszélgetésünk apropóját adta. Megkérdezzük, hogyan lett a Tünetből Szünet, milyen volt résztvenni az előadás előzményeként lezajlott Move to Connect and Connect to Learn nevet viselő inkluzív nemzetközi Erasmus+ projektben, és hogy milyen érzés egymás testét gurigálni a földön, ha nem beszélünk közös nyelvet a másikkal. Hallgassátok velünk a társulat tagjait ti is szombaton, 17:30-tól!   KÉK (a Könnyen Érthető Kommunikáció módszerével készült) ajánló: Adásunk vendége a Tünet Együttes lesz. Többek között Szabó Rékával beszélgetünk. Réka koreográfus és rendező, továbbá a Tünet Együttes alapítója. Réka a Tünet Együttest 20 éve alapította. A koreográfus azt jelenti, hogy olyan rendező, aki táncelőadást rendez. További vendégünk lesz még Farkas Júlia Borbála, Marosi Gergő és Szőke Johanna. Ők a Talált tér című táncelőadás szereplői. Minannyian a Move to Connect and Connect to Learn nevű inkluzív nemzetközi Erasmus+ projektben is részt vettek. Az inkluzív azt jelenti, hogy különböző emberek egyenrangú partnerekként vesznek részt benne. Többek között erről fogunk beszélgetni velük. Hallgassátok velünk az adást ti is szombaton, 17:30-tól!   Képleírás: A plakát hátterét egy fekete-fehér fotó adja, amelyen három fiatal ember látható egymás mellett, szokatlan pózba meredve. Csak a fejük és válluk látszik, illetve egyikük talán hívásra emelt keze. Mindhármuk arca elragadtatott, szenvedélyes. Ketten lányok, a harmadik fiú. A kép feliratai: Special:Defekt, Move to Connect and Connect to Learn, Tünet Együttes, Szombat 17.30, Tilos Rádió, Parart Kollektíva

  Van egy törvényünk arról, hogy egyenlő hozzáférést kell biztosítani a kulturális szolgáltatásokhoz. De mit jelent ez a gyakorlatban? Melyik ország hogyan valósítja meg? A Legyen a múzeum értelmi sérült személyeknek is hozzáférhető! című, 2024-ben megvalósult projekt résztvevőivel beszélgetünk, azaz Czékmány Annával és Melhardt Gergővel a Petőfi Irodalmi Múzeumtól, Jónás Annával a Kassák Múzeumtól, illetve két régi kedves ismerősünkkel, Cziráki Zsolt rendezővel és önérvényesítővel, aki maga is részt vett a programban, s rendszeresen tart könnyen érthető tárlatvezetést, és Horváth Péterrel, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola docensével, a téma itthoni szakértőjével.    Képleírás (látássérülteknek): A plakáton egy beszélgető emberekkel belakott tér látható felülről fotózva. A terület feltehetőleg egy középület, talán egy múzeum előtere. A plakát feliratai: Középen, piros háttér előtt nagy betűkkel: múzeum mindenkinek! További feliratok: special defekt, szombat 17h30, Tilos Rádió   Könnyen érthető ajánló: Van egy törvény, ami szerint minden ember egyenlő. Mindenkinek ugyanolyan joga van például a kultúrához. A kultúra például az irodalmi művek és a múzeumok. Arról beszélgetünk, hogyan lehet mindenkinek egyenlően része a kultúrában. Mit mondanak erről az érintettek? Érintettek ebben az esetben azok akiknek tanulási nehézségeik vannak. Ma a „Legyen a múzeum értelmi sérült személyeknek is hozzáférhető!” című projektről beszélgetünk. Ez a projekt idén valósult meg. A projekt résztvevőivel fogunk beszélgetni. Czékmány Anna és Melhardt Gergő a Petőfi Irodalmi Múzeumnál dolgozik. Jónás Anna a Kassák Múzeumban. A másik két vendégünk már szerepelt a műsorban. Nagyon szeretünk velünk beszélgetni. Cziráki Zsolt rendező és önérvényesítő. Zsolt maga is részt vett a programban. Zsolt rendszeresen tart könnyen érthető tárlatvezetést. A tárlatvezetés azt jelenti, hogy megmutat egy kiállítást, és beszél róla. Horváth Péter a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára, a téma itthoni szakértője. Hallgassatok minket 17:30-tól! Rádión az FM 90.3-on, vagy az interneten, a tilos.hu-n!

Mi lenne, ha a NAV-tól kapott levelünk könnyen érthetően lenne megfogalmazva? És ha minden közérdekű információ elérhető lenne röviden, egyszerűen leírva is? Feltehetőleg sokan örülnének ennek, és kevesen bánnák – már amennyiben bánná bárki is. Ebben az adásunkban a Könnyen Érthető Kommunikáció (KÉK) hazai úttörőivel beszélgetünk, illetve egész konkrétan az Erasmus+ program keretében megvalósuló LépÉsKÉK nevű nemzetközi projektről. A projektnek bár elsősorban az értelmi sérült emberek életének a megkönnyítése a célja, de mint minden, amit a fogyatékosüggyel kapcsolatban tapasztalunk, ez a projekt is messze túlmutat önmagán. Hallgassátok velünk a program résztvevőit, Huber Varmuzsa Anikó gyógypedagógust, Jenei Klárát, az Értelmi Fogyatékosok Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szervezetének elnökét, Molnár Gábor Istvánt, a Bethesda Szeretetszolgálat tagját és Nagy Mariann önérvényesítő munkatársat.   KÉK ajánló: Ebben az adásban a LépÉsKÉK-ről beszélgetünk. A LépésKÉK egy nemzetközi projekt, amely az Erasmus+ keretében valósult meg. A nemzetközi azt jelenti, hogy több különféle ország vesz részt benne. A LépésKÉK értelmi sérült emberek életét szeretné megkönnyíteni. A LépésKÉK a Könnyen Érthető Kommunikáció módszerét próbálja jobban elterjeszteni. Négy embert hívtunk el beszélgetni erről a programról. Mind a négy ember, akit meghívtunk, részt vett a programban. Vendégeink:        Huber Varmuzsa Anikó, gyógypedagógus. 2     Jenei Klárát, az Értelmi Fogyatékosok Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. 3     Molnár Gábor István, a Bethesda Szeretetszolgálat tagja. 4     Nagy Mariann, önérvényesítő munkatárs.   Képleírás: A plakáton egy színes, vidám hangulatú, rózsaszín egű modern festmény látható, amelyen néhány emberalak piknikezik egy folyó partján. A folyón híd ível át, s egyik partján egy város épületei láthatóak . A piknikező alakok körül a levegőben kis fehér foltok  úsznak, amelyek talán buborékfújóval fújt buborékok. Két ember egy pléden ülve beszélget, ketten pedig a buborékra emlékeztető kis fehér foltokat nézik. A kép feliratai: Special Defekt, Lépéskék, Tilos Rádió, Szombat 17h30, #Parartkollektíva

„Csendes könyv” – ööö, az a hangoskönyv ellentéte? Ja nem, az olyan könyv, amiben csak képek vannak, ugye? Mint az unokaöcsém nyári böngészője? Nem? Akkor milyen? Adásunkból megtudhatjátok, hogyan és mit mond a csendeskönyv, valójában egyáltalán nem halkan, csak épp más frekvencián, mint amit megszoktunk. Mi a magunk részéről a megszokott frekvencián, az FM 90.3-on várunk titeket Máray Mariannal, aki nem csak azzal büszkélkedhet, hogy eszméletlen klassz csendeskönyveket rajzol, hanem azzal a kunszttal is, hoooogy még kiadót is talált hozzájuk! Hallgassátok Mariannt, és emelődjetek fel velünk együtt! Képleírás (látássérülteknek): A plakáton egy kézzel rajzolt kép látható, amely egy összekuporodó kisgyereket ábrázol. A gyerekről egy órási kéz éppen egy üvegburát vesz le, amit a gyerek fél szemmel odasandítva, arcát félig eltakarva figyel. A burából pillangók röpülnek ki. A gyereknek szaggatott vonallal rajzolva szintén lepkeszárnya van. Öltözéke fekete fölső, narancssárga nadrág és kék zokni. A kép feliratai: Special:Defekt, Tilos Rádió, Szombat 17h30, Máray Mariann, #Parart Kollektíva A plakát Máray Mariann rajzának felhasználásával készült.   KÉK (a Könnyen Érthető Kommunikáció módszerével készült) ajánló: A csendeskönyv nem a hangoskönyv ellentéte.  A csendeskönyv olyan könyv, amiben csak képek vannak.  Ebben adásunkban arról fogtok hallani, hogy mi a csendeskönyv.  És arról, hogy valóban csendes-e. Lehet, hogy csak máshogy mesél, mint amit megszoktunk. Máray Mariannnal beszélgetünk. Mariann könyveket illusztrál. És csendes könyveket rajzol.  Hallgassátok velünk Mariannt!

Most következő adásunkban Szalóki Emivel beszélgetünk, aki három évvel ezelőtt már többedmagával járt nálunk. Akkor a képzőművészeti projektről beszélgettünk, amelyet értelmileg akadályozott résztvevőkkel visz, s arról, hogy milyen lehetne (és lesz!) a múzeum, ha mindenki igényét figyelembe vesszük. Emit most azért hívtuk el, mert egy olyan nemzetközi projektben vesz részt, ahol a „nem formális művészeti tanulási terek” (amelyekről épp a legutóbbi, düreres adásunkban beszélgettünk utoljára) különös jelentőséget kapnak. A  Spiral Structure for Inclusive Arts Learning nevű, Erasmus+ program által finanszírozott kétéves projekt célja olyan inkluzív művészeti programok tanterveinek kidolgozása, amelyek a minden érdeklődő számára hozzáférhető művészeti képzéshez szükségesek. A beszélgetéshez csatlakozik még Záborszky Orsi képzőművész is, aki Emi csoportjának egyik résztvevője. Hallgassatok minket a szokásos időben, szombaton, 17:30-tól!   KÉK (a Könnyen Érthető Kommunikáció módszerével készült) ajánló: Szalóki Emivel beszélgetünk ebben az adásban. Emi gyógypedagógus. Három évvel ezelőtt már volt a mi műsorunkban.  Akkor elmesélte, hogy értelmileg akadályozott résztvevőkkel dolgozik. Velük vezet foglalkozásokat. Mesélt akkor egy inkluzív múzeumi projektről is.  Most egy másik projektről beszélgettünk vele. Ez a projekt a nem formális művészeti tanulási terekről szól. A nem formalis terek olyan helyek, amelyek példaul nem iskolák vagy más intézmenyek.  Ez projektet az Európai Unió támogatja, és 2 évig tart. A célja, hogy mindenki részt vehessen művészeti képzésben. Itt volt velünk Záborszky Orsi is, aki annak a foglalkozásnak a résztvevője, amit Emi vezet.  Képleírás (látássérülteknek): A plakáton egy színes fotót láthatunk, amelyen kábé egy tucatnyi ember ül körben a földön. Az egyik, épp középtájon ülő résztvevő mögött egy világos létra húzódik fölfelé a fekete háttér előtt. A kép feliratai: Special:Defekt, inkluzív művészeti programok „nem formális” művészeti tanulási terekben, szombat, 17:30, Tilos Rádió, Parart Kollektíva     Tracklista: 01. Francis Lai - Saint-Tropez (kezdődött: 01:14:58)

Műsorunk most szombaton a Dürer Kertből lesz hallható, élőben. Velünk lesz immár állandó műsorkészítő-társunkként Zsuzsi, és egy, az alkalomhoz igazán méltó vendég: Kalocsay Mercedes, színész, rendező, író. Mercedes azt csinálja itthon, amiről mi azt hittük, hogy itthon senki se csinálja: önszerveződő kulturális események fölött „kurátorkodik” főnökség, határidők, pénzek és miegyebek nélkül – no de ennél érdekesebb, hogy ezek helyett mivel igen! Erről fogjuk kérdezni őt, csak éppen FIGYELEM FIGYELEM kivételesen nem 17:30-tól, hanem 18:00-tól!    KÉK (a Könnyen Érthető Kommunikáció módszerével készült) leírás: Most szombaton van a Tilos Maraton utolsó napja. A Tilos Maraton helyszíne a Dürer Kert. Most szombaton mi is a Dürer Kertben leszünk. Onnan fogunk adást készíteni.  Aki eljön a Dürer Kertbe, találkozhat velünk.  Műsor közben telefonon is hívhattok minket.  A vendégünk Kalocsay Mercedes lesz. Mercedes színész, rendező és író. Ezen kívül fesztiválokat szervez. Mercedes máshogy szervez fesztivált, mint ahogy Magyarországon szokás. Főnökök nélkül. Határidők nélkül. Erről fogunk beszélgetni vele most szombaton a Dürer Kertben. Adásunk kivételesen nem 17:30-kor, hanem 18:00-kor kezdődik! A helyszín akadálymentes.     Képleírás: A plakáton egy négyzethálós szerkezetű ablakról készült fotót láthatunk. Sem azt nem lehet eldönteni, hogy kívülről nézünk-e befelé vagy pedig fordítva, sem pedig azt, hogy az ablaküvegek teljesen átlátszóak vagy színesek-e. Az üvegek mögött függőleges csíkozású, sokszínű valami, ami lehet akár függöny is, és egy másik, kisebb négyzetekből álló négyzetháló, ami leginkább rácsnak tűnik. A plakát feliratai: Special:Defekt, Kalocsay Mercedes, Cripping a festival, önszerveződési fesztiválmodell, szombaton a Dürerből, Tilos Rádió, Parart Kollektíva Tracklista: 01. Bill Conti - Packing Up (kezdődött: 00:01:40) 02. Formula 7 - Peter Gunn (kezdődött: 00:04:19) 03. The Harry Roche Constellation - Pinball Wizard (kezdődött: 00:09:20) 04. The Royal Family And The Poor - I Love You (Restrained In A Moment) (kezdődött: 00:13:00) 05. DJ Spooky - Takemitsu (kezdődött: 00:14:20) 06. Jon Hassell - Timeless (kezdődött: 00:18:40) 07. Harold Budd - The White Arcades (kezdődött: 00:25:00) 08. The Sound - the Fact (kezdődött: 00:25:40) 09. Akira Rabelais - Surface of Soft Steps, Violets Whisper (kezdődött: 00:30:00)

adás archívum

Meg lehet különböztetni a kortárs művészetet, az art brut-t vagy az outsider artot – csak nem biztos, hogy érdemes. Mi van, ha valaki fittyet hány ezekre a kategóriákra, és kiállítást rendez, ahol az elismert kortársak, az autodidakta alkotók és az „art brut” művészek munkái egyenrangú felekként találkoznak egymással? A most nyílt Narratív többszörös olyan kiállítás, ahol erőfeszítés nélkül lehetünk előítéletmentesek: itt az alkotást látjuk először, nem pedig azt, hogy a szerzője hivatásos művész, pszichiátriai diagnózissal élő alkotó vagy épp gyakorló orvos. Hogy mi a közös (és mi nem) a kiállított művekben, hogy hogyan válik a kiállítás maga is műalkotássá - erről és még sok minden másról faggatjuk az esemény kurátorát, Freund Évát (https://www.evafreund.com/) és az Átkelő Galéria egyik állandó, kiállító művészét, Balassa Máriát.     KÉK (a Könnyen Érthető Kommunikáció módszerével készült) ajánló: Mi a különbség kortárs művészet, az art brut es az outsider art között? A kortárs azt jelenti, velünk egy korban létező. Az art brut egy bizonyos művészeti stílus. A „brut” arra utal, hogy valami nyers, csiszolatlan.  Az outsider art is egy művészeti stílust jelent. Szó szerint azt jelenti: kívülálló művészet. Egy kiállításról fogunk beszélgetni. Ezen a kiállításon a fent említett csoportok művészei egyenragúként vannak kezelve. Kortárs művészek, autodidakta és art brut alkotók állítanak ki együtt. Autodidakta művész azt jelenti, hogy valaki magától tanulta az alkotást, nem vett képzésen részt. A kiállítás címe: Narratív többszörös. Itt elsősorban az látható, hogy milyen egy műalkotás, nem pedig az, hogy aki készítette, profi művész, pszichiátriai betegséggel élő alkotó, vagy épp orvos. Beszélgetünk az esemény kurátorával, Freund Évával. A kurátor azt jelenti, kiállítás rendező. Beszélgetünk még Balassa Máriával is. Ő az egyik kiállító művész. Megkérdezzük tőlük, hogy mi a közös és mi különböző a kiállított művekben. Azt is megkérdezzük, hogyan válhat maga a kiállítás is műalkotássá.   Képleírás: A plakáton szürke háttér előtt egy valószínűleg faágakat ábrázoló, boltívesen kivágott festményrészlet látható. A részleten kék ágak, rózsaszín, szürke pasztellszínek. A kép feliratai a festményrészlet színeivel megegyező színekben: Narratív többszörös, Special:Defekt, szombat 17h30 Tilos Rádió, #Parart Kollektíva (A plakát a kiállítás eredeti poszterének felhasználásával készült.)

Furcsa egy művészeti ág a „diplomamunka”, amelyre a legtöbben kényszerből s nem ritkán kifejezett ellenszenvvel vállalkoznak, s amelynek gyakran pár emberből áll teljes közönsége, azok is fizetést kapnak. S amely mégis vagy épp ezek miatt olyan embereket vesz rá az alkotásra, akik máskülönben talán sosem szánnák rá magukat. Műsorunkban eddig szóba került diplomamunkák sorába – kezdve egy inkluzív óvoda építészeti megoldásaitól, a kényszerbetegség kombucha gombával történő ábrázolásán keresztül a vak emberek fotózáshoz való viszonyán át – remekül illeszkedik Pótó Juli disszertációja és az ebből kinőtt, most megjelent könyve: „A betegség képei. Képalkotás, test és kultúra a 19–20. század fordulóján.” A szerzővel beszélgetünk olyan kérdésekről, mint például milyen hatást gyakorolt a kultúrára, hogy a betegségekből hirtelen csak a beavatottak által értelmezhető fura képek lettek, amelyeket a testünkön kívül hordozunk egy mappában. De szó lesz a tbc romantikájáról és az objektivitásba vetett hitünkről is. Hallgassatok minket 17:30-tól! Képleírás: A plakáton egy emberi lábfej röntgenképe látható profilból. A plakát színei szürkék, csak a ráírt feliratok színesek. A fekete/kék/zöld feliratok: Pótó Júlia, A betegség képei, Special:Defekt, Tilos Rádió, Szombat, 17:30, #ParartKollektíva A plakát Pótó Júlia azonos című könyvének borítója felhasználásával készült.    KÉK (a Könnyen Érthető Kommunikáció módszerével készült) ajánló: A „diplomamunka” furcsa dolog. Sokan csak azért írják meg, mert muszáj. Rádadásul csak kevesen olvassák el. Ennek ellenére vagy éppen emiatt sok embert késztet az alkotásra. Olyanokat, akik máskülönben talán sosem próbálkoznának vele. Ebben a műsorban már volt szó diplomamunkákról. Például egy különleges óvoda terveiről. Vagy egy betegség megjelenítéséről kombucha gombával. Most pedig egy érdekes könyvről beszélgetünk. Ez a könyv arról szól, hogy milyen képek készültek a betegségekről az elmúlt évszázadokban. És hogy ezek a képek, például a röntgen-kép, milyen érzést jelentenek a betegeknek és az orvosoknak.  Erről a könyvről kérdezzük a szerzőt, Pótó Julit. A könyv címe: „A betegség képei. Képalkotás, test és kultúra a 19–20. század fordulóján.” Arról fogunk beszélni, hogy a képek hogyan befolyásolják, hogy mit gondolunk a betegségekről. Mit jelent hogy kívülről bele lehet nézni a testbe. Mit gondoltak az emberek a betegségekről régen és most.  A TBC-ről is lesz szó. A TBC azt jelenti tuberkolózis. A tuberkolózis egy tüdőbetegség. Volt, amikor előkelőnek számított ilyen betegséget elkapni. Később már nem. Hallgassatok minket 17:30-tól!

{"content":"nFurcsa egy művészeti ág ez a „diplomamunka”, amelyre a legtöbben kényszerből s nem ritkán kifejezett ellenszenvvel vállalkoznak, s amelynek gyakran pár emberből áll teljes közönsége, azok is fizetést kapnak. S amely mégis vagy épp ezek miatt olyan embereket vesz rá az alkotásra, akik máskülönben talán sosem szánnák rá magukat. A műsorunkban eddig szóba került diplomamunkák sorába – kezdve egy inkluzív óvoda építészeti megoldásaitól, a kényszerbetegség kombucha gombával történő ábrázolásán keresztül a vak emberek fotózáshoz való viszonyán át – remekül illeszkedik Pótó Juli disszertációja és az ebből kinőtt, most megjelent könyve: „A betegség képei. Képalkotás, test és kultúra a 19–20. század fordulóján.” A szerzővel beszélgetünk olyan kérdésekről, mint például milyen hatást gyakorolt a kultúrára, hogy a betegségekből hirtelen csak a beavatottak által értelmezhető fura képek lettek, amelyeket a testünkön kívül hordozunk egy mappában. De szó lesz a tbc romantikájáról és az objektivitásba vetett hitünkről is. n nKépleírás:nA plakáton egy emberi lábfej röntgenképe látható profilból. A plakát színei szürkék, csak a ráírt feliratok színesek. A fekete/kék/zöld feliratok: Pótó Júlia, A betegség képei, Special:Defekt, Tilos Rádió, Szombat, 17:30, ParartKollektívanA plakát Pótó Júlia azonos című könyvének borítója felhasználásával készült. n nKÉK (a Könnyen Érthető Kommunikáció módszerével készült) ajánló:nA „diplomamunka” furcsa dolog.nSokan csak azért írják meg, mert muszáj. Rádadásul csak kevesen olvassák el.nEnnek ellenére vagy éppen emiatt sok embert késztet az alkotásra. Olyanokat, akik máskülönben talán sosem próbálkoznának vele.nEbben a műsorban már volt szó diplomamunkákról. Például egy különleges óvoda terveiről. Vagy egy betegség megjelenítéséről kombucha gombával.nMost pedig egy érdekes könyvről beszélgetünk. Ez a könyv arról szól, hogy milyen képek készültek a betegségekről az elmúlt évszázadokban. És hogy ezek a képek, például a röntgen-kép, milyen érzést jelentenek a betegeknek és az orvosoknak.  Erről a könyvről kérdezzük a szerzőt, Pótó Julit.nA könyv címe: „A betegség képei. Képalkotás, test és kultúra a 19–20. század fordulóján.”nArról fogunk beszélni, hogy a képek hogyan befolyásolják, hogy mit gondolunk a betegségekről.nMit jelent hogy kívűlről bele lehet nézni a testbe.nMit gondoltak az emberek a betegségekről régen és most.  nA TBC-ről is lesz szó. A TBC azt jelenti tuberkolózis. A tuberkolózis egy tüdőbetegség. Volt, amikor előkelőnek számított ilyen betegséget elkapni. Később már nem.n "}

Rajtunk kívül álló technikai okok miatt ebben az időpontban múltkori adásunk ismétlését hallhattátok. 

{"content":"nA nem tipikus kommunikáció egyik visszatérő, kedves témánk. Amennyire tökéletlennek tud tűnni a saját, megszokott kommunikációnk, az úgynevezett „beszéd”, annyira kifejező tud lenni egy jelnyelvi költemény – vagy egy egyszerű kép. Most szombati adásunkban a művészetről mint kommunikációs formáról, ezen belül főleg a neurológiailag atipikus emberek rajzairól beszélgetünk. Vendégünk Láng Edina, grafológus, life coach, a Találj Magadra Egyesület elnöke. Hallgassátok velünk Ti is 17:30-tól! n nKépleírás:nA plakáton egy gyerekrajz látható, amely egy kerekfejű Batmant ábrázol. Bár a rajz tökéletesen felismerhető (az alkotó gondosan és aprólékosan ábrázolta Batman összes ismertetőjegyét, a köpenytől kezdve az övön és az álarcon át a mellkason látható emblémáig), a figura feje mellé a biztonság kedvéért, kissé szabálytalan betűkkel oda van írva: „BATMAN”. A fekete és sárga színnel megrajzolt alak kontúrjai és szeme sárga. nA plakát feliratai, sárga színnel: Special:Defekt, 17h30, Tilos Rádión nKÉK (a Könnyen Érthető Kommunikáció módszerével készült) leírás:nMost szombati adásunkban rajzokról beszélgetünk. Ezenkívül a művészetről, mint kommunikációs formáról.nA kommunikáció azt jelenti, közlés, információ átadása.nKülönösen olyan rajzokról lesz szó, amelyeket neurodivergens emberek rajzolnak.nNeurodivergens vagy neurológiailag atipikus azt jelenti, a szokásostól eltérő gondolkodású.nAz adás vendége Láng Edina. Edina grafológus. A grafológus kézzel írt szöveget vagy rajzot elemez nEdina a Találj Magadra Egyesület elnöke is.nHallgassatok minket 17 óra 30 perctől."}

{"content":"nMost szombati adásunkban egy aktuális vándorkiállításról és az ahhoz kapcsolódó programsorozatról fogunk beszélgetni. Az eseményen, mely a Hullámhegyek – Hullámvölgyek címet viseli, a veszteség témájában, gyerekek és fiatalok által készített alkotások vannak kiállítássá rendezve, s a kísérőprogramok is e téma köré szerveződnek.nA felnőttek gyászáról se szoktunk túl sokat beszélni, pláne nem magával a gyászolóval (nehogy véletlenül kínos legyen!), de a gyerekek gyásza aztán különösen tabutéma.       nBeszélgetőtársaink Mucsi Georgina, szociális munkás, gyászkísérő az eseményt szervező Napfogyatkozás Egyesülettől, illetve Bognár Csaba, a programon részt vevő Pécsi Playback Színház vezetője. Mivel műsorunk többéves pályafutása alatt valami rejtélyes oknál fogva sem a gyász és a művészet, sem a playback színház nem került még szóba, mi a magunk részéről tán még a szokásosnál is kíváncsibban várjuk a beszélgetést. Ami ugye jó, hiszen aki kíváncsi – aranyat lel! n nKépleírás:nA plakáton egy felfelé repülő, csőrében virágot tartó madár látható, melynek a hátán egy lány utazik. A kép festett, háttere szürke. A stílus a gyermekrajzokra emlékeztet, a madár barna, a hátán kapaszkodó, kékesszürke ruhát viselő, mezítlábas, mosolygó lány kisebb nála, körvonalai a madár körvonalain belül maradnak.nA kép legnagyobb felirata középen, rozsdavörös színnel: „A veszteség feldolgozásáról”.nA kép további feliratai: „Tilos Rádió”, „szombat 17:30”, „Special:Defekt”.n(A plakát Tijana Lukovic Inside and out című képének felhasználásával készült.)n nKÉK (a Könnyen Érthető Kommunikáció módszerével készült) leírás:nAdásunkban egy vándorkiállításról fogunk beszélgetni.nA vándorkiállítás olyan kiállítás, amely változtatja a helyét és több városban is látogatható.nEhhez a kiállításhoz több program kapcsolódik.nA kiállítás címe: Hullámhegyek – Hullámvölgyek.nA kiállítás a veszteség témájával foglalkozik.nA felnőttek gyászáról nem beszélünk eleget. A gyerekekéről még kevesebbet.nA gyász gyakran tabu.nA tabu azt jelenti, hogy olyan téma, amiről a társadalom szerint nem illik vagy nem szabad beszélni.nMucsi Georginával és Bognár Csabával beszélgetünk erről.nGeorgina szociális munkás. A szociális munkás olyan szakember, aki segít az embereknek, amikor nehéz élethelyzetben vannak.nGeorgina gyászkísérő, és a Napfogyatkozás Egyesület munkatársa.nA gyászkisérő az, aki segít, amikor valakit veszteség ér.nCsaba a Pécsi Playback Színház vezetője.nEddig még nem foglalkoztunk a gyász és a művészet összefüggéseivel a műsorunkban.nEzért is várjuk kíváncsian a szombati beszélgetést.nAz adás szombat délután 5 óra 30 perckor kezdődik, és a Tilos Rádión hallható.n "}

{"content":"nAmikor a vak emberek világát olyannak képzeljük, mint a látókét, csak vizuális ingerek nélkül, akkor épp a lényeget érintően tévedünk. A (veleszületetten) vakok világából ugyanis egyáltalán nem hiányoznak a képek, mivel az ő világtapasztalatuk eleve, alapjaitól teljesen máshogy szerveződik, mint a látóké. Ezért van az, hogy nem csak a látó nem tudja elmagyarázni a vak embernek, hogy milyen az ő világa, hanem fordítva is ugyanez a helyzet. Eszerint vak és látó sosem ismerheti meg egymás világát? És a látó és látó igen? Mit jelent egy vak személy számára a fény? Hogyan fényképez egy vak ember?nKépzeljünk el egy fotósorozatot, amely portrékból áll. Minden fotóalanyról két képet láthatunk: az egyiket egy fotográfus készítette, a másikat maga az alany saját magáról. Igen ám, de az alanyok ebben az esetben vak emberek. Mi lesz az eredmény? Miben térnek el egymástól a képpárok tagjai? Milyen arckifejezéseket vágnak az alanyok a képeken? A munkáról és a kapcsolódó témákról faggatjuk a projekt szerzőjét, Tasi Gábor fotográfust, bónuszként pedig belehallgatunk az alkotófolyamat során készült hangfelvételekbe.n nKÉK (a Könnyen Érthető Kommunikáció módszerével készült) ajánló:nMa Tasi Gábor fotográfus lesz a vendégünk.nA vakok világa más, mint a látóké.nA vak emberek világában is vannak képek.nA látók mégis nehezen értik, milyen egy vak ember világa. És fordítva, egy vak is nehezen érti, mit lát a látó. De vajon megismerhetik egymás világát?nMit jelent egy vak ember számára a fény?nHogyan fényképez egy vak személy?nEgy fotósorozatról fogunk beszélgetni, amely vak emberekről készült.nA fotósorozat több fotóból áll, melyek valahogyan összefüggenek.nEbben a fotósorozatban minden vak emberről két kép készült. Az egyik képet egy fényképész csinálta. A másik képet maga a vak ember készítette saját magáról.nÉrdekes egymás mellé tenni ezeket a képeket.nÉrdekes megnézni, milyen az arcuk az egyik képen. És milyen a másikon.nTasi Gábor az a fotográfus, aki ezt a fotósorozatot készítette.nA fotográfus azt jelenti, hogy fényképész.nGábor lesz a műsorunk vendége.nA műsor közben hangfelvételeket is fogunk hallani.nOlyan hangfelvételeket, amelyeket Gábor fotózás közben készített.nEzekről beszélgetünk Gáborral 17:30-tól a Tilos Rádióban.n nKépleírás:nA plakáton egymásra montírozott portréfotók láthatóak. A fotók száma olyan nagy, hogy a végeredmény homályos. Az látható, hogy emberi arcokról van szó, de az eredeti vonások már nem kivehetőek.nA kép feliratai:nFelül halványszürke betűkkel: „Szombat 17h30 – Tilos Rádió”nKözépen fehérrel: „Vakság és Fotográfia Tasi Gáborral”nLegalul, ezúttal a szabályos, szürke, nyomtatott betűkön szabad kézzel, piros színnel is végigmenve: „Special:Defekt”"}